Energetikai követelmények bővítés és felújítás esetén 2026-ban

Az energetikai követelmények bővítés vagy hozzáépítés esetén 2026-ban kétfélék lehetnek, a tervezett módosítás és a felújítás nagyságától függően. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet szigorúan megkülönbözteti a jelentős bővítést és felújítást, valamint a kisebb mértékű bővítést és felújítást.

Energetikai követelmények jelentős bővítés és jelentős felújítás esetén

Jelentős átalakítás esetén a tervezett épületnek szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie. Az új és a felújítással érintett szerkezeteknek (falak, födém, nyílászárók) kiválóan hőszigeteltnek kell lenniük, közel egy új építésű ház szintjéhez.

A teljes épületre vonatkozó fajlagos hőveszteség-tényezőnek és az összesített energetikai jellemzőnek a jogszabályi határérték alatt kell maradnia. A használatbavételi vagy lakhatási engedély megadásához a kivitelezés végén hivatalos energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni a teljes körű megfelelőséget.

Mi számít jelentős felújításnak és jelentős bővítésnek?

Szerkezetek felújítása: Ha a munkálatok a ház külső határoló szerkezeteinek (falak, ablakok, tető) több mint 25%-át érintik.

Kivétel: A földszintes épületek padlásfödémének vagy pincefödémének utólagos hőszigetelése önmagában nem számít bele a 25%-ba, ha más korszerűsítés nem történik.

Alapterület bővítése: Minden olyan hozzáépítés, amely során az ingatlan hasznos alapterülete a kétszeresére vagy annál nagyobbra nő (legalább 100%-os alapterület-növekedés).

Példa a gyakorlatból: Ha egy 100 m²-es családi házat egy új, 110 m²-es résszel bővítünk (összesen 210 m²), az jelentős bővítés. Ilyenkor az egész épületnek teljesítenie kell a szigorúbb energetikai elvárásokat.

Energetikai követelmények kisebb bővítés és felújítás esetén

Ha a tervezett átalakítás nem éri el a fenti határértékeket, a szabályozás sokkal megengedőbb és rugalmasabb a tulajdonosok számára.

Gépészeti szabályok: Ha a hozzáépített részbe új fűtési vagy HMV rendszert szerelnek be, vagy a meglévőt bővítik ki, a modern gépészeti követelményeket teljesíteni kell. Kötelező megoldani a helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozást.

Csak az új rész számít: Kizárólag a bővítéssel érintett, újonnan épített szerkezeteknek kell teljesíteniük a kötelező minimális hőátbocsátási tényezőket, a meglévő, régi épületrészhez nem kell nyúlni.

Nincs megújuló energia kötelezettség: Kisebb bővítésnél a jogszabály nem teszi kötelezővé a megújuló energiaforrások (pl. hőszivattyú, napelem) beépítését.

Épületszerkezetek előírt hőátbocsátási tényezői

Az épületbővítés vagy jelentős felújítás tervezése során a legfontosabb mérnöki feladat az új vagy cserére szoruló szerkezetek U-értékének (hőátbocsátási tényezőjének) ellenőrzése. A 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet szerint az új szerkezeti elemeknek szigorú minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, hogy minimalizálják a ház hőveszteségét:

• Külső falak: A hozzáépített új falazatok esetében a megengedett maximális hőátbocsátási tényező 0,24 W/m²K. Ez a gyakorlatban modern, hőszigetelt tégla használatát, vagy hagyományos szerkezeteknél legalább 12-15 cm-es utólagos homlokzati hőszigetelés vastagság alkalmazását (EPS vagy kőzetgyapot) igényel.
• Lapos és magastetők: A tetőszerkezetekre vonatkozó előírás még szigorúbb, az érték nem haladhatja meg a 0,17 W/m²K szintet. Ehhez a szarufák közé és alá elhelyezett, összesen legalább 25-30 cm vastag ásványgyapot szigetelés szükséges.
• Homlokzati nyílászárók: Az új ablakok és erkélyajtók esetében a követelményérték 0,90 W/m²K. Ez a szint ma már szinte kizárólag háromrétegű üvegezéssel és hőszigetelt, többrekeszes tokprofillal teljesíthető.

Amennyiben a bővítés eléri a jelentős felújítás szintjét (vagyis az alapterület több mint a duplájára nő), nem elég csak az új részeket szigetelni: a teljes, megnövekedett épület együttes fajlagos hőveszteség-tényezőjét is mérnöki számítással kell igazolni a használatbavételi engedély megszerzéséhez.

Mi számít kisebb felújításnak, kisebb bővítésnek?

• Az olyan bővítés, amely során az épület hasznos alapterülete kevesebb mint 100 %-al nő meg, mint korábban volt. Pl. 100 m2-es ház bővítése plusz 45 m2-rel.
• a határoló szerkezetek kevesebb mint 25%-át érintő energetikai korszerűsítés.
• A földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése. Ha más korszerűsítés nem történik az épületen, akkor ez nem jelentős felújítás, ha eléri a 25 százalékot, akkor sem.

Új gépészeti előírások és követelmények bővítéskor

A lakóépületek bővítése során a szerkezetek szigetelésén túl az új gépészeti rendszerek kialakítására is szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak. A modernizáció vagy a fűtési hálózat kiterjesztése nemcsak az épület besorolását határozza meg, hanem alapjaiban befolyásolja a használatbavételi engedély kiadását is:

• Fűtési és légkondicionáló rendszerek: Ha a bővítés során új hőtermelő berendezést (például kondenzációs gázkazánt vagy hőszivattyút) építünk be, annak teljesítenie kell a legújabb hatékonysági előírásokat. Az új épületrészben a felületfűtések (padlófűtés, falfűtés) és a fűtésre optimalizált inverteres klímák alkalmazása a legcélszerűbb, mivel ezek alacsonyabb előremenő vízhőmérséklettel vagy közvetlen hőleadással a legmagasabb szezonális hatásfokot (SCOP) biztosítják.
• Kötelező szabályozhatóság: Az új rendelet értelmében minden újonnan beépített hőleadót (radiátort, padlófűtési kört) kötelező helyiségenkénti önálló szabályozással (például termosztatikus fejekkel vagy digitális szobatermosztátokkal) ellátni.
• Megújuló részarány és gépészet: az új 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet jelentősen enyhítette a korábbi szigorú szabályokat. Amennyiben a hozzáépítés mértéke meghaladja a meglévő ház alapterületének 100%-át (jelentős bővítés), a jogszabály nem követeli meg, hogy a teljes, régi épületrészt is utólagosan hozzáigazítsuk az új építésű házakra vonatkozó legszigorúbb épülettechnikai és kötelező megújuló részarányos előírásokhoz. Jelentős bővítés és felújítás esetén az épület egészére egy enyhébb, összevont energetikai követelményértéket (fajlagos primer energiafogyasztást) kell mérnöki számítással igazolni, amihez a meglévő fűtési hálózat észszerű beszabályozása és korszerűsítése is elegendő lehet.
• Bármilyen gépészeti átalakítás előtt javasolt az előzetes mérnöki egyeztetés, mivel a rosszul megválasztott vagy nem szabályozható fűtési elemek miatt az ingatlan akár több kategóriát is rontat az energetikai osztályozás során.

Jellemző és költséghatékony gépészeti megoldások családi házaknál 2026-ban:

A gyakorlatban, a Veszprém megyei családi házak bővítése során a tulajdonosok leggyakrabban az alábbi bevált és gazdaságos gépészeti megoldásokat választják, amelyekkel a használatbavételi engedély is biztonságosan megszerezhető:

• Fűtésre optimalizált klímák (H-tarifával): Kisebb hozzáépítéseknél (például egy új szoba vagy lakórész kialakításakor) a legnépszerűbb és leggyorsabban megtérülő megoldás a meglévő fűtési rendszer (pl. radiátoros gázfűtés) érintetlenül hagyása, és egy-két fűtésre optimalizált inverteres klíma beépítése az új részbe. Mivel ezek környezeti energiát használnak és igényelhető hozzájuk a kedvezményes H-tarifa, jelentősen javítják az ingatlan összesített energetikai mérlegét.
• Hőszivattyús fűtés kiterjesztése: Ha a meglévő házban már monoblokkos vagy osztott (split) hőszivattyú üzemel, a bővítmény fűtését a legcélszerűbb az osztókörök bővítésével, alacsony hőmérsékletű padlófűtéssel vagy mennyezetfűtéssel megoldani. Ez a leginkább energiatakarékos és a tanúsítványban is a legjobb kategóriát eredményező irány.
• Kondenzációs gázkazán továbbvitele: Amennyiben a meglévő gázkazán kapacitása elbírja a nagyobb alapterületet, a fűtési hálózat egyszerűen továbbvihető az új részbe. Fontos feltétel azonban, hogy az új radiátorokra vagy fűtési körökre felkerüljenek a kötelező helyiségenkénti szabályozók (termosztátok, termosztatikus szelepek), mert a modern előírások ezt szigorúan megkövetelik a hitelesítéshez.
• Melegvíz-ellátás különválasztása: Ha a bővítmény egy új, különálló lakrészt vagy egy távolabbi fürdőszobát jelent, a használati melegvíz (HMV) ellátásra egy okos hőszivattyús villanybojler beszerelése a legcélszerűbb. Ezzel elkerülhető a hosszú és nagy hőveszteséggel járó cirkulációs vezetékek kiépítése a régi kazántól.

A megfelelő rendszer kiválasztása előtt minden esetben javasolt a meglévő kapacitások mérnöki felmérése, hogy a hozzáépítés ne terhelje túl a ház elektromos hálózatát vagy a meglévő kazánt.

Gyakori kérdések:

Energetikai tanúsítvány jogszabályok

A fenti energetikai követelmények bővítés esetén 2026-ra az alábbi energetikai tanúsítvány rendeletekben vannak meghatározva:

• 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
• 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet– az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
• 7/2006. (V.24.) TNM rendelet – az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról ( 2023.november 30-a előtt engedélyezésre benyújtott épületek esetében)

Energetikai tanúsítvány árak Veszprém környékén

A fentiekből látható, hogy amennyiben a épület bővítés egyszerű bejelentés, vagy építési engedély köteles, a tervezés során energetikus szakemberrel célszerű számítást készíttetni hogy az épület a végső állapotában megfelel-e majd a használatba vételkor a rendeletek követelményeinek.

Energetikai tanúsítvány áraim Veszprém környékén az alábbi linkeken elérhetőek:

Energetikai tanúsítvány Veszprém
Energetikai tanúsítvány Balatonalmádi
Energetikai tanúsítvány Zirc
Energiatanúsítvány Balatonfüred
Energetikai tanúsítvány Herend
Energetikai tanúsítvány Nagyvázsony

Elérhetőségek:

Hanis Ferencné
építőmérnök
Tel.: 20 2204 702
8200 Veszprém, Kiskőrösi utca 1a