Rezsicsökkentés, épület, családi ház hőszigetelés utólag, az energetikai korszerűsítés lépései
A rezsicsökkentés hosszú távon legbiztosabb módja a komplex energetikai korszerűsítés, az épület, családi ház szigetelés, nyílászáró csere, fűtési rendszer korszerűsítése, esetlegesen megújuló energia felhasználása együttesen. Ezek az intézkedések jelentősen csökkenthetik a fűtésre, melegvíz ellátásra fordított energia mennyiségét, ezáltal az igazi rezsicsökkentés megvalósul.
Mi az energetikai korszerűsítés helyes sorrendje?
Az épület energetikai korszerűsítése akkor igazán megtérülő beruházás, ha az épületben rejlő összes megtakarítási lehetőséget ki tudjuk használni. Ennek a költségei jelentősek, nem feltététlenül egy időben teszik lehetővé az anyagi lehetőségek az összes energetikai beruházás megvalósítását.
Mindenképpen érdemes először az épület hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét megvalósítani!
A hőszigeteléssel csökken a ház energia fogyasztása, a megfelelő hőmérséklet biztosításához kisebb méretű, így olcsóbb és energiahatékonyabb fűtő berendezések is elegendőek. Ezért érdemes a ház hőszigetelése után a kisebb energia fogyasztáshoz igazítva korszerűsíteni a fűtési rendszert.
Minden családi ház más, és egyedi felméréssel, szakértő bevonásával lehet pontosan meghatározni az energetikai felújítási munkákat, az alkalmazandó műszaki megoldásokat.
A felújítások sorrendjére vonatkozóan néhány hasznos tanácsot előzetesen is tudunk adni.
Ha egy családi ház hőszigetelése megtörtént és korszerűek a nyílászárók, akkor a hőveszteség jelentősen csökkenhet, kevesebbet kell fűteni, kisebb méretű, olcsóbb fűtő berendezések lesznek szükségesek! Ezért fontos hogy a ház hőszigetelése, a nyílászárók cseréje a fűtés korszerűsítését megelőzően történjen, a rezsicsökkentés céljából befektetett pénz mielőbb megtérüljön.
Az energetikai korszerűsítés észszerű lépései, további tartalom:
- 1. lépés: nyílászáró csere
- 2. lépés: épület, családi ház hőszigetelés utólag, lehűlő felületek
- 3. lépés: a fűtési rendszerek korszerűsítése
- A komplex energetikai felújítással (ház szigetelése, nyílászáró csere, gáz fűtés korszerűsítés) elérhető energia megtakarítás
- Megújuló energia
1. lépés: nyílászáró csere
Először meg kell nézni a nyílászárókat. A régi tok falban hagyásával is lehet cserélni az ablakot. Ilyenkor az ablakcserét meg lehet csinálni a homlokzat szigetelése után is.
Ha azonban a nyílászáró cserét a tok kibontásával végzik el, akkor a külső falak szigetelése előtt kell az ablakokat cserélni. Az ablakok cseréje után következhet a homlokzat szigetelése.
Fa, vagy műanyag ablakot válasszak?
A műanyag ablakok zöme magas minőségű, UV-stabil PVC-ből készül, fém- és műanyag kiegészítőkkel. A minőségi faablakok lucfenyőből, vörös fenyőből és tölgyből készülnek, ugyanis ezek azok a fajták, amelyek formatartók, időjárásbiztosak és ellenállnak a gombákkal szemben. Esztétikai értékük magasabb, mint a műanyag nyílászáróké.
Karbantartás:
a műanyag ablakok egyik legnagyobb előnye, hogy nem igényelnek további karbantartást, maximum a zárszerkezetnek tesz jót, ha évente 1-2-szer beolajozzuk, a szigetelőgumit – a rugalmassága megőrzése érdekében – glicerinnel átkenjük.
Ezzel ellentétben a fafelületeket rendszeres időközönként kezelni kell. Az alumíniumborítású faablakok esetén szintén nincs szükség felületkezelésre.
Ár:
a műanyag ablakok körülbelül 20-80%-kal olcsóbbak, mint a fa nyílászárók.
Hőszigetelő képesség:
mindkét típusnál megtaláljuk a hőátbocsátási tényezőt. Az U jelölés megmutatja, hogy az ablakfelületünkön egységnyi idő alatt mennyi energia távozik. Minél kisebb ez a szám, annál jobb a hőszigetelő képesség.
További szempontok:
Az ablakok körül tok toldókat kell beépíteni, amennyiben a homlokzat utólagos hőszigetelésére kerül sor. A toktoldók biztosítják a helyet a megfelelő vastagságú hőszigetelésnek az ablakok körüli hőhíd kialakulásának megakadályozására.
A homlokzat utólagos hőszigetelésekor általában a külső párkányt is cserélni kell, hogy a homlokzati fal külső síkjától a megfelelő távolságú csapadékvíz elvezetés továbbra is biztosítva legyen.
Amennyiben redőny is elhelyezését is tervezik a felújítás során, a redőnydoboz és az ott kialakuló hőhíd meggátolására beépítendő hőszigetelés helyigénye miatt a nyílászáró beépítési síkját (külső homlokzati síktól való távolságát) és a felső tokpótló magasságát körültekintően kell meghatározni. Rossz méretek esetén előfordulhat, hogy a redőnyt utólag nem lehet felszerelni, vagy csak úgy, hogy a homlokzati síkból kiáll a redőnydoboz és esetlegesen az ablaküveg felső részét is eltakarja.
Műemlék, vagy helyi védett épület esetében a teljes ablakcsere nem mindig engedélyezett, esetlegesen a tok felújítása és az ablakszárny cseréje jöhet itt általában szóba.
2. lépés: épület, családi ház szigetelés utólag, lehűlő felületek:
Az épületeknél a vízszintes padlásfödém, a tetőtéri ferde falak, a padló alatti födém, vagy a padló, a homlokzati falak és a függőleges lábazat a lehűlő felületek. Ezeknek a felületeknek a hőszigetelése jelentősen csökkenti a fűtési időszakban távozó hő mennyiségét.
A szükséges hőszigetelések vastagságát, fajtáját célszerű előzetesen energetikus szakemberrel meghatároztatni, aki figyelembe veszi a ház meglévő szerkezeti tulajdonságait.
Szigetelőanyagok összehasonlítása táblázatosan:
Padlásfödém hőszigetelése
Régebben épült családi házaknál a padlás födém leszigetelése a legolcsóbb módja a hőveszteségek jelentősebb csökkentésének.
Ökölszabályként elmondható, hogy vízszintes, felülről lehűlő padlásfödém felületre min. 20-25 cm összes vastagú hőszigetelést kell elhelyezni.
A padlásfödémek hőszigeteléséhez figyelembe kell vennünk, hogy járható padlószerkezetet szeretnénk, vagy nem. Páratechnikai kérdéseket is meg kell oldani, célszerű szakemberek bevonása különösen régi fafödémek esetében.
Nem járható padlás esetében használhatunk tekercses ásvány és üveggyapot paplant, befújt hőszigetelő anyagokat , ezek a legolcsóbb rezsicsökkentő megoldások. Járható födémhez rendelkezésre állnak táblás anyagok különböző vastagságban. A műszaki megoldást célszerű szakemberrel egyeztetni.
Homlokzati falak hőszigetelése utólag
A teljes homlokzati hőszigetelések komplex rendszert alkotnak, melyek különböző elemekből épülnek fel. Egy teljes homlokzati hőszigetelő rendszer az ÉMI által bevizsgált és minősített, engedéllyel rendelkezik. A többféle rendszerből összeválogatott egyes alkotóelemek összeférhetősége nem biztos, a homlokzati falak hőszigetelésekor célszerű egy féle rendszer anyagait alkalmazni.
A homlokzat hőszigetelésére többféle anyag is alkalmas, de mindig olyat válasszunk, amelyek rendszergaranciával rendelkeznek.
Leggyakrabban alkalmazott homlokzati hőszigetelő anyagok:
Ásványi (kőzetgyapot) szigetelő anyagok:
EGY illetve KÉT-RÉTEGŰ változatban gyártják.
A kétrétegű extrái:
A felső 20 mm vastag réteg tömörebb, mint az alatta lévő, ami a homlokzatot ellenállóbbá teszi a mechanikai hatásokkal szemben)
Az alsó vastagabb réteg pedig elég rugalmas az esetleges felületi egyenetlenségekhez
A két réteg együtt pedig 10%-al jobb hőszigetelő képességű, mint a korábbi egyrétegű homlokzati lemezek
Polisztirol szigetelő anyagok
A fehér táblás(EPS), a hagyományos homlokzati szigetelő anyag, bevált és ismert.
GRAFIT (szűrkés színű) emelt hőszigetelési képességgel rendelkezik az EPS-hez képest
20 %-al jobb hőszigetelő képesség, alacsonyabb járulékos költségek, egyszerűbben megoldható a nyílászárók környezetének kialakítása, kisebb szigetelés vastagság szükséges.
GRAFIT REFLEX
a grafit lemez alapokon továbbfejlesztett termék, amelynek az egyik lapja világos színűre van festve, ami a kivitelezés során megvédi a terméket a napsütés okozta fokozott felmelegedéstől
EXPERT (expandált, XPS) ezek a termékek minimálisan vesznek fel vizet és nagyobb a nyomószilárdságuk, lábazatokhoz kifejezetten ideális. Kiváló hőszigetelő képesség, minimális vízfelvétel, Nagy mechanikai szilárdság jellemzi.
OPEN
A már ismert fehér (de akár GRAFIT is) hőszigetelő lemezek perforált változata
Előnye ennek a lemeztípusnak, hogy a tégla falazattal hasonló páradiffuziós ellenállása van.
A szükséges hőszigetelés vastagságok a szigetelőanyagtól és a falazat anyagától is függenek, célszerű ezt szakemberrel, számítással meghatározni.
Tetőtéri ferde falak utólagos szigetelése:
A ferde falak jelenlegi előírásoknak megfelelő hőszigetesét jellemzően 25-30 cm vastag hőszigetelő réteg biztosítja. A hőszigetelés anyaga lehet a szarufák között és felett elhelyezett üveggyapot, ásványgyapot, esetleg különböző befújásos technológiával utólagosan bejuttatott szigetelőanyag. A megfelelő szigetelés, páratechnikailag megfelelő műszaki megoldás kiválasztásához célszerű szakember segítségét igénybe venni.
Padló alatti szigetelés utólag
A padló jelenlegi előírásoknak megfelelő kialakításához kb. 12 cmlépésálló hőszigetelés, vagy lábazati hőszigetelés szükséges. A meglévő padló cseréje esetén ez jelentős költséggel járó beruházás. A megfelelő padló rétegrend meghatározásához szintén javasolt a ház tulajdonságait figyelembe vevő szakember segítségét igénybe venni. Érdemes az alacsony hőmérsékletű fűtő víz előállítását igénylő, energiatakarékosabb padlófűtés lehetőségét is megfontolni a padló cseréje és utólagos hőszigetelése során.
3. lépés: a fűtési rendszerek korszerűsítése
Az nyílászáró cserék és az épület hőszigetelése (lehűlő felületek) után érdemes a fűtési rendszer korszerűsítését elvégezni.
Az épület lehűlő felületeinek energetikai korszerűsítésével az épület fűtési hőigénye jelentősen csökkenthető (különösen a 2000 előtti építésű házak esetén).
A régi 25 – 30 kW-os fűtőberendezés helyett a csökkent hőigényt kisebb teljesítményű kazánnal is fedezni lehet. A korábbi 15-18 kW fűtési hőigény helyett már csak 12–15 kW vagy még kevesebb fűtési hőszükségletet kell fedezni.
A régebbi kazánok hatásfoka kb. 78-92 % körüli volt, az új kondenzációs kazánoké 108 %. Ha az épület hőigénye csökken, akkor azonos hőleadó felülettel, pl. ugyanazokkal a radiátorokkal alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet is elegendő ugyanolyan belső hőmérséklet elérésére. Ez kondenzációs gázkazánok esetén a csökkent hőigény mellett a készülékek hatékonyságát is növeli.
A komplex energetikai felújítással (ház szigetelése, nyílászáró csere, gáz fűtés korszerűsítés) elérhető energia megtakarítás
Egy átlagos, 1990 előtt épült családi ház hőszigetelése, a homlokzat, lábazat, padló és lehűlő födémek hőszigetelése valamint a nyílászáró csere az épület hőigényét csökkenti
30–50%-kal.
Ehhez jön a kondenzációs gázkazánok és a hagyományos 15–20 éves gázkészülékek hatásfok különbségéből származó (kondenzációs hatásfok 108–110%, hagyományos 78-85-90%-kal szemben) megtakarítás, ami lehet további
15–20%.
Összesen 45-70%-os energiafogyasztás (rezsicsökkenés) érhető el a komplex energetikai felújítással.
Megújuló energia
A fűtési rendszer és a használati melegvíz előállítás felújításakor a 2021. július 1-től érvényes energetikai előírásoknak való megfelelés érdekében is – ahol az épület energiaigényének 25%-át megújuló energiával kell fedezni – megfontolandóak lehetnek az alábbi megoldások:
Hőszivattyús fűtés és melegvíz előállítás,
inverteres hűtő-fűtő klíma beépítése
Hőszivattyús bojler beépítése
Napelem, napkollektor elhelyezése
Az energiafogyasztás tovább csökkenthető megújuló energia felhasználását lehetővé tevő fűtési és melegvíz előállítási rendszerekkel, napelemekkel, napkollektorokkal.
Ügyfeleim mondták:
Csaba, Veszprém:
“Nagyon gyors, pontos és kiváló munkát kaptam.”
Erzsébet Veszprém, „Rendkívül jól és gyorsan dolgozik. Nagyon kedves és segítőkész. Örülök, hogy Őt választottam”
További cikkeink: